Új év sok változás
2009 december 31. | Szerző: HajNiky
sziasztok!
Sajnálom hogy sokáig nem írtam, de sem időm sem türelmem nem volt. Röviden beszámolok a házunk tájékáról.
Máté már lassan elkezd rendesen beszélni egyre több érthető szót mond, és nagyon aranyos.
Barbarának kint van 2 teljes foga meg vagy 3nak a hegye… Szegényt nagyon megkínozza. A holdkompban nagyon ügyesen kezd ellavírozni. Hátra meg oldalra igen ügyesen löki magát, de előre még nem majd megtanulja
Békés Ünnep
2009 augusztus 24. | Szerző: HajNiky
Sziasztok!
A papáék ma 40 éve házasok és hát hogyis mondjam 20-án az apróságaim elbűvölték őket. Máté próbált angyal lenni, de csak a papa látta annak, Barbi meg teljesen elbűvölt mindenkit.
A legidősebb unoka féltékenységi rohamának az lett az eredménye, hogy feldöntötte Barbarát babakocsistul, a fiam, mint egy lelkiismeretes nagytestvér, aki védelmezi a hugát akkora nyaklevest vágott le hogy öröm volt nézni, de a kisfiú nem csak Mátétól, de a papától meg a szüleitől is megkapta a megérdemelt nem csak leszidást. Ami viszont nem tetszett és senki sem adott hangot neki a békét megőrizve, hogy bosszúból még le is lökte Mátét a lépcsőn. A fiam sírva ment a papához, anyám meg megszólal miért kell 3asával venni a lépcsőn. Szerintem apukám egy másik helyzetben elmondta anyámnak mi is történt, mert utána nem szólt egy szót sem.
Úgy sajnálom Mátét, mert az anyukámnak mindig csak rossz, és a húga meg a testvérem fiai csak jók…
Az én lelkem sem az igazi, de az egy másik történet. Nagyon rossz, hogy legtöbbször kiborulok és nem tudom Barbi görcseit én okozom-e vagy más miatt fáj a hasa.
Gyógyulunk meg nem is
2009 augusztus 8. | Szerző: HajNiky
Sziasztok!
Fejlemények a házunk táján az, hogy bár Barbi gyógyulgat, már a szeme sincsen begyulladva, Máté elkapta a kicsitől a vírust.
Se éjjel se nappal nem alszanak a gyerekek, és ez nagyon kimerít minket felnőtteket. Máté teljesen elszokott a délutáni alvásról, hogy miért nem tudom, de este 9kor úgy alszik mint a tej. Barbika pedig ma reggel negyed7kor aludt el tegnap déltől fogva. Napközben olyan 10 óra magasságában lett etetve aztán délben kellett eszközölni egy peluscserét meg egy pár korty innivalót. Szabályosan 3ig aludt a kislány. Azóta már ismerkedik a csörgővel és nem tudok megint elég tejet termelni, hogy teleetessem. Manapság neki a 150mili az elégséges adag, de csak 120at tudok kiszuszakolni magamból általában.
Egyre többet dühöngök, sírok és kétségbe vagyok esve, mert napközben nem tudok eleget fejni illetve eleget adni Barbinak.
Kórházi Frász
2009 július 28. | Szerző: HajNiky
Bővebben:
Barbi hasfájós kisbaba és infacol cseppeket kap, meg kiszívjuk az orrát. Ezzel nem is volt probléma addig, amíg hétvégén már ha szoptatni kellett nem kezdett el kapálózni, amivel eltolta a cicit emellett bömbölni, mert éhes volt. Kifejtem megetettük 1 órás szenvedés után meg is ette, de utána vagy kijött belőle emésztetlenül vagy pedig slejmgolyókat hányt, azt is sugárban. Mivel csak 1-2 etetés volt ilyen, és éjjel is 3-4 óra alatt elaludt (bár fájdalmasan sírt és könyörögtem hívjunk orvost a gyerekhez, nem). Viszont a vasárnap éjjelt egy huzamban este10től hajanli5ig végigbömbölte, már mindkettőnk szíve anyósommal megszakadt akkor is könyörögtem hívják az orvost, majd ráér reggel, a rendelésre átvinni.
Az orvos fél1től rendelt, 1 órára be is hívott, és amikor megvizsgálta a gyereket akkor azt mondta, nem mer neki semmit írni, szerinte csak vírusfertőzés, de vigyük fel a szakrendelőbe 2ig. Mire hazaértünk elmúlt negyed2 megetettük megbüfiztettük a kislányt átöltöztettem és odaért a sógorom is, aki menet közben fel lett hívva, mert az autónk rossz, hogy fel baj van tud-e segíteni. Mire ideért volt fél2 és kizárt hogy felérünk a szakrendelésre. A gyerekülést rögzítették, a lányt bekötötték és 2 táskával felpakolva be melléje. Amikor beértünk már elmúlt kettő. A sürgősségin bejelentettem a kislányt elmondtam mi történt. Felmentünk a 7.-re a főnővérrel meg az osztályvezető főorvossal futottunk össze. Kérdezték mi történt én újra elmondtam hogy nem értünk fel a szakrendelésre, viszont beteg a gyerek.
A főorvos azt mondta máris szól, és nyugalom. Az ügyeletes orvos megnézegette a gyereket és vizsgálatokat kért, mondta, ha a laboreredménye rossz fekteti be a kislányt, és én azzal a mozdulattal akármibe is kerüljön ottmaradok vele. Levetkőztetve átvittük a kezelőből a vizsgálóba, a kislány pici cunijára rögzítettek egy vizeletet felfogó akármit és elővettek egy tűt is vérvételhez.Menet közben benézet az osztályvezető főorvos és látva hogy megremegek kézen fogva kivezetett a vizsgálóból, anyuka nehogy rosszul legyen. Mivel apuci fogta le a gyereket enyhén idegroncsállapotban lehettem. Esküszöm nem tudom honnan szedték a számomra oly hatalmas tűt ahhoz a csöpp kezecskéhez, mindegy, majdnem megállt bennem az ütő ahogy kiállt a gyerek kezéből és próbálják cseppről cseppre felfogni a vérét. Amikor végeztek a vérvétellel jött a vizeletes zacsi. Hadd ne mondjam nem sok, de volt benne , de mint a kristály olyan tiszta. Ránézésre a nővérke mondta ebben nem találunk semmit, de csináltak gyors tesztet és elküldték a laborba is. Apa lement a laborba, én meg felpakolva a síró riadt kisbabával a kezemben mentem az ultrahangra. Hadd ne mondjam a férjemnél volt a telefonom és nem tudtam szólni, hogy az elsőn a röntgennél keressen, ő felment a 7.re onnan küldték utánunk, de még az 5.en is hallották a gyerek keserves sírását. Mikor behívtak az ultrahangba akkor az orvos csak csöndben nézte nézte a gyerek hasát és nem mondott semmit, az asszisztens is meredten várta mit fog mondani erre a csöppségre az orvos. Mire végre megszólalt a felét nem értettem mit mond, kinyomtatott lelettel mentünk vissza a 7.re, ahol a nővérke kezébe nyomtam a leletet és ő is megerősítette, hogy amit olvastam az minden rendben van, nem belsőszervi baja van. A laborban a laboros nem találta meg a vért, pedig a férjem oda rakta, ahova mondták. Végül fél5 után nagy nehezen megszületett a vérlelet nagy része, mely szerint tényleg csak egy kis vírusfertőzésről van szó és nem rota vírusról. Azt mondta a doktornő, hogy ha rosszabbul lenne a kislány akkor menjünk vissza azonnal és felveszik őt az osztályra.
Annyira megijedtem, hogy szabályosan nem tudtam mit tegyek. Megkérdeztem mi legyen az éjszakai sírásokkal, erre lazán közli, hogy hasfájása van, figyeljek oda mit eszem és kaphatja tovább az infacolt, mondtam tejen, tésztán és krumplin élek.
Így hát megvolt az első igazi kicsikori kórházi frász, amitől teljesen kiakadtam. Amikor hazaértünk és összebújtunk a párommal akkor bőgtem ki magamat úgy istenigazán.
A kicsikémnek picit begyulladt a szeme arra kell szemcsepp, meg írtak ki boraxos popsikenőcsöt is.
Nyár van; a manók nem bírják
2009 július 17. | Szerző: HajNiky
Sziasztok!
A legújabb fejlemények nálunk, hogy a lány is elkezdett délben fürdeni Mátéval együtt, mert egyszerűen nem bírja egyik sem pancsi nélkül ezt a borzalmas hőséget. A lakáson le van húzva az összes redőny, hogy valamivel hűvösebb legyen, a két nagyszobában megy felváltva a ventillátor, de a trópusi párás meleget nem tudjuk kiűzni.
A házilegyek is úgy gondolják, hogy a lakásban jobb nekik, takargatok mindent ételt italt cumisüvegeket stb. hogy ne járkálják össze, ne kapjanak a gyerekek fertőzést.
Máté a nyár miatt alig eszik pár falatot teleitatni pedig nem tudom. Szabad popóval rohangálhat egész nap- persze gondosan ügyelve hogy időnként (lehetőleg 30 percenként) Wc-re ülltetjük a balesetek elkerülése végett. Barbit is hagyon 10-15 percig pelus nélkül rugdosni, az ő bőrének is szüksége van a szellőzésre, nem csak a nagyobbnak.
Az alig egyhónapos kislány szabályosan rámnéz, még akkor is ha esetleg nem szólalok meg, így megdőlt az az állítás, hogy a picibabák nem látnak. Szabályosan a szemembe néz a kislány. Ha beszélek hozzá, elég ügyesen próbál gőgicsélni, álmában hangosan kacag. A pancsi után olyan nagyon el tud nyúlni. hogy öröm nézni.
Szájpenészesek lettünk, meg hasfájósak és találtunk egy cseppet ami használ is és 2 átvirrasztott éjjel után rájöttünk éjjel akkor alszik a gyerek, ha este 7kor kapja meg.
Nem reklámnak, de a fiamnál az espumisan cseppek a lánynál az infacol cseppek váltak be.
Kegyetlenül bukizik, de ez a bébik sajátosága; de azért Máté ennyit nem bukott mint Barbi. Sok külömbség van a két gyerek között…
Keresés kérdés megoldódott
2009 július 10. | Szerző: HajNiky
Sziasztok! Választ találtunk az állandó keresésre, kiderült a probléma oka és nem azt mondom, hogy a gyerekkel 3 naponta csináljuk meg, de lehet hatásos lenne. Tegnap Máté bár Barbi ellenezte, odaadta a cumit a szájába. Annyira meghánytatta a kislányt, hogy egy öklömnyi slejmgolyót hányt ki az akkori etetés utáni gyomortartalmával együtt sugárban. Azóta teljesen nyugodt a kislány és kevésbé mohó. Azért keresett szerencsétlen kisbaba annyira, mert hiába “szívta” magát tele tejjel, a slejm miatt mindig éhes maradt, és ez a hurut mire átjutott a kis belein nagyon megkínozta, csikarta neki. Egyelőre nagyon nyugodtnak tűnik, és az éjszaka sem csinált fesztivált egyik sem. Apa nyugodtan kialudta magát, úgy ment dolgozni.
Köszönet a tanácsért!
2009 július 7. | Szerző: HajNiky
Nagyon szépen köszönöm a tanácsot, sok okos ötlettel álltatok elő, de hála égnek a szelekkel nincsen probléma, néha Scooby-doo is megirigyelhetné amit a lányom elereszt, nem szagban, hangban és hosszban; a keresésikényszerre mai napig nem találtam választ, a fél nap altatással telt, de rájöttünk van még egy kisebb, időben elkapott probléma, ami szintén lehet 1fajta nyugtalansági forrás, az orvos szerint még nagyon hamar észrevettem és így megelőzhető az erősebb gombás fertőzés; az összebújással sem lenne semmi gond, hajnalban néha úgy lopja el mellőllem a párom az éjféli szoptatás utáni első étkezésre, olyan mélyen alszom nem ébredek fel; a büfiztetés már a fiamnál se ment; nem volt hajlandó ugyanis hiába csináltam megfelelően, Barbi is csak ritkán büfizik a kezembe, általában lovagoltatáskor sikerül szegényből 1 büfit kicsalogatni; mamának meg apának mindkettő szívesen büfizik…
A cumizás ma pl elfogadta azzal szundított el másfél órára kidőlt; előtte max 5 percre volt hajlandó a szájába venni
Még egy meredek éjszaka
2009 július 6. | Szerző: HajNiky
Sziasztok!
Ha az embernek két gyereke van, az nagy öröm, de ha mindkettőre egysezrre jön rá a hasfájás és ráadásul éjjel, attól mentsen az ÉG.
Barbi ugye tisztul még, és hát hiába próbálom kizárni az ételemből a fújós dolgokat, mégis utol ér vele a hasfájás. Nem eszem se paradicsomot, se uborkát se paprikát (utóbbit a biztonság kedvéért) viszont vagy 2 liter tejet naponta bedöntök. Igenám, van hogy egy nap kb. 300 milli tejet tudok pluszba termelni, de ma negatív a kvóta, kemény 80 milli a termés és azt is behúzta. Fél éjjelt nem aludtunk Barbarával. Annyira fáradt vagyok, óránként vinnyogot vagy bömbölt fel, próbáltuk hátha szomjas, éhes, büfizni kell neki stb. Amikor az ágyába leért a pelusos kis hátsója azonnal kezdte, vagy 5 perc múlva jött a nyüszítés.
Mátéval sem lehetett tegnap, de ma sem bírni. Folyton kint akart lenni, persze alul semmiben, de délután itt vihar volt esővel, nem mehetett ki és valszeg kicsit megfázhatott a hasa, mert éjjel ő is visított mint a kismalac.
Az hogy én a fél éjjelt nem aludtam Barbival az egy dolog, de hogy Barbi ma félnap majdhogynem cicin volt az sem működik. Én is le akartam pihenni, aludni 1-2 órát ebéd után, de nem jött álom a szememre, Barbi megint csinálta a fesztivált, egy állatkert kisebbségi az ablak alatt bögette az autója motorját vagy 10x ment el az ablak alatt nagy sebességgel 30 percen belül, Mátét sikerült felkeltenie, aki ezek után persze, hogy nem aludt vissza (aludt a gyerek kb. 10 percet, huh de sok) és azóta sem lehet vele bírni. Én 3/4 3kor azt mondtam most már nem is fogok tudni elszunnyadni egy percre sem, de a drága férjem az úgy alszik mint a kisbaba kb. másfél órája, nem zavarja ót semmi.
Az én agyam tombol, mert nem tudtam kipihenni magam, olyan feszültség van bennem, hogy üvöltenék akár az oroszlánok, ja és persze nem tudok lassan uralkodni magamon. Legszívesebben kiabálnék és törnék zúznék utána meg bőgnék egy sort, de nem tudok egyiket sem. Így marad a feszültség és az idegesség.
Ja teszem hozzá ne idegeskedjek, mert elapad a tej vagy “ideges lesz” (toporzékolni fog vagy mit csinál az ideges tej? valaki mondja meg), de én már éassan nem bírom tovább. HAGYJANAK ALUDNI LEGALÁBB 1 HÉTIG!!!!!!
Kezdünk összeszokni!
2009 július 5. | Szerző: HajNiky
Sziasztok!
Köszönöm a cumiztatás ötletét, kipróbáltuk, talán 5 perc ennyi lett a rekord.
Szépen rájöttünk mi a legnagyobb oka a keresgélésnek: rettenetesen szomjas Barbara. Az elmúlt napok legnagyobb hőségében nem igazán maga a cicilés kellett neki, hanem egy kis folyadék. Almás teát kap felváltva Mecsek Baby-vel, hogy ne fájjon a hasunk és legyen jól megtöltött pelusunk legalább 1x egy nap.
Naponta 1 órán keresztül figyelgetünk a világba és baromira nagy hangzavart rendez, ha 1 étkezést naponta nem velünk az asztalnál tölt. Nagyon nagyokat nyel ugyan, de élvezi, hogy figyelheti a népeket, meg engem, hogyan töltöm a cicit.
Mátém icipicit féltékeny, de nem vészes. Még nem tud napirendre térni azon, hogy nagypocakkal mentem el és kisbabával jöttem haza. Pozitív viszont az, hogy szabályosan remeg a testvéréért, annyira szereti. Megengedtük neki, hogy felnőtt felügyelet mellett dajkálja, simogassa, puszilgassa, és még a babakocsival tologassa a kislányt. Napjában 50x megy a kiságyhoz nézni, a baba hogy alszik, vagy éppen mit csinál. Nagyon érdekli, hogy a felnőttek mit csinálnak a tesóval. (A háziorvos a védőnő megvizsgálta a Kicsit és nem tágított a pelenkázó mellől, látni akarta mit folyik a tesóka körül.) Aggódik érte, amint meghallja hogy sír rohan megnézni nincs-e valami baj, de ha “eszik” a baba megsimogatja a feje búbját és sarkonfordul kimegy. Én azt hittem ő is jönni akar majd cicizni, hát nem. Viszont ha cumisüvegben talál pár csepp anyatejet, és senki sem figyel oda, akkor azt azonnal lehúzza. Valamelyik nap Barbi éjjeli etetése után maradt egy 40 mili másnapra, de csak nem akrt elfogyni, megkérdeztem a nagyfiamat, nem akarja-e meginni. Nem akarta, így landolt a fagyasztóban. Engem különösebben nem zavar, hogy megissza stikában a maradékot, inkább mosolygok rajta.
Most készülök iwiw-re feltenni képeket Barbiról, de egyelőre csak kórházi képeim vannak, meg 1 olyan amin a két gyerek egyszerre rajta van. Még lesznek képek kattintva, de egyelőre örülünk egymásnak és nem a fényképezés jár az eszünkben.
Apával a kapcsolatunk sokkal jobb, romantikusabb lett, mint annak előtte. Arra gondolni sem mertem volna, hogy egy második baba ennyire össze fog minket kötni és szorosabban mint valaha. Igaz azért kezdenek megint megmutatkozni a depresszió jelei, de muszáj vagyok megvárni az fizetésidőt, hogy keressek magamnak egy rendes orvost és persze hogy tisztességesen megvizsgáltassam magamat.
A védőnőm szerint elég lenne a terhesvitamin, mert attól minden bajom megszűnik, csak egy valamit nem vesz figyelembe nekem a depresszió a gyerekek előtt is meg volt, és a hangulatváltozások ugyan lehetnek a szülés utáni hormonváltozások miatt, de kizárt, hogy sokáig tartanának. Nekem meg azért elég sok és elég gyakran vannak hangulatváltozásaim, és elég gyakran mondogatom, hogy mi a fenének vagyok én még ezen a földön, mert úgy érzem senki sem szeret, csak azért vagyok hogy gyereket szüljek és kihasználjanak, ami persze nem így van. Jó persze, nekem is meg vannak a dilijeim, de mostanság néha már magamon is igazán kiakadhatnék, hogy lehetek ekkora állat, hogy ilyeneket mondok. Na ezért mondom azt, hogy nem stimmel nálam már megint valami, de pénz nélkül nehéz elmenni maszekrendelésre egy tisztességes orvoshoz.
Megpróbálok megint kapcsolatok révén orvost keresni, lehetőleg olcsón, de ki tudja manapság mennyi egy jó pszihiáter tarifája. Én kb. 10-12 ezer körülre saccolom, de hát lehet tévedek vagy pozitív (mármint kevesebb) vagy negatív (több) irányba.
Aki tudja a saccra a tarifákat Budapest és Vác az írja meg nekem lécci…
Mátém annyira élvezi a nyarat, meg hogy meleg van, alig lehet berobbantani a levegőről, az udvarról. Nagyon nehéz bezavarni amikor jön a nagy hőség, mivel sapkát nem tűr meg magán. Ilyenkor hiába a hiszti a sírás bezárom az ajtót retesszel és hiába veri magát a földhöz délután 3ig nincsen kiengedve.
A másik gondom, a blöki és Máté kapcsolata. A gyerekem szabályosan a farkánál fogva kicibálja az ebet a házából és bemászik a helyére, vagy a kutyám szeretetből képennyalja a gyereket, aki seggreül és nem tud a kutyával mit kezdeni. A dögöm a gyerek kalimpálásától hanyatdobja magát és azt várja hogy dögönyözze, persze a fiam rúgja üti vágja, nem érdekli. Igen ez a blöki jó napjaiban előfordul, de a rossznapjain azt is zokon veszi, ha a gyerekem kidönti a vizét és olyankor elfog a jeges rémület mivan ha most kapja meg a gyereket.
Na erre varrjatok gombot, az hogy a gyerekem nem akar rámhallgatni az nem újdonság, de hogy alig tudom a házőrzőtől elrángatni, szakadó esőben bezavarni a lakásba stb. az már lelkileg telejsen kimerítő. És a legrosszabb, hogy sem a nagyanyjára sem az apjára nem hallgat. Nailyenkor mit tegyen egy szerencsétlen kétségbeesett anyuka?
Tanácsot de hatásossat. A 15 és fél kilóját és 93 és fél centijét ami tiszta izom és csont, meg energia már nem bírom megfékezni, szabályosan mindenem fáj, ha fel kell őtet emelnem. (Ja a 3920 grammos kislány után kicsit nehéz is. CSütörtökön mérettük a törpikéket)
Vagyunk, betegen és óvodásan
2011 február 19. | Szerző: HajNiky
Sziasztok!
Régen nem írtam nektek, most próbálom pótolni.
Máté 2010 november15től kis-középső (Napocska) csoportos a csörögi Csiri-biri óvodában. Amikor nem vagyunk éppen betegek imád menni, még ott is alszik. Volt már egy Mikulás ünnepségünk, volt már egy Farsangunk amin részt vettünk…
Barbarával kevésbé jobbak a dolgok, januárban tüdőgyulladással kerültünk 3 éjjelre kórházba, mezeileg befulladt a kislány asztmatikusan. 7én voltam vele orvosnál, kapott gyógyszert hallert.
Családi szinten is lebetegedtünk, mi Barbival fulladunk, Máté és mama hányt, apának a veséje fájt. Utóbbi dolgozik már.
Igazán nem is nagyon tudom mit írjak még…
Oldal ajánlása emailben
X